Motto: “Megint jonnek; kopogtatnak...”

Szoval ujra Besançon. Megint 5 honap – az utolso 5 honap. Fura, hogy mar az utolso. Es nem azert elso sorban, mert sajnalom a varost itt hagyni, amihez annyira, valljuk meg, azert nem nottem hozza, hanem mert kozeleg ennek a 3-eves periodusnak a vege. Valamit veget er, az a biztonsagot nyujto tudat, hogy egy ideig nem kellett nagyon a vilag dolgaival bajlodnom, csak szoszmotolni gondtalanul a munkammal ugy, hogy ezert meg fizettek is. Ennek persze most meg nincs vege, papiron meg van egy fizetett evem (ami valojaban nem lesz egy ev), de ez mar nem a gondtalansagrol”fog szolni. Ha realis akarok lenni, ez az ot honap van arra, hogy befejezzek minden elkezdett projektet, hogy aztan legyen eleg idom irni a dolgozatot.

Meg szerencse, hogy tulajdonkeppen azonnal bele tudom vetni magam a munkaba, nem kell sok idot tolteni, hogy megszokjam az uj kornyezetet, mert hogy annyira nem is uj. Szerencsere mar otthonosan mozgok itt Besançonban, es ami nagyban noveli a konforterzetemet: ertem az embereket es megertetem veluk magam. Tulajdonkeppen mar kepes vagyok mindent elintezni egyedul, meg a hivatalos ugyeket is. Erre az onallosagra szukseg is van, egyreszt mivel egy ido utan mar nem lehet mindig megkerni valakit, hogy kiserjen el tolmacs gyanant, masreszt iden teljesen uj helyen lakom (emberek kozott!) es ez a teny onmagaban sok onallosagot igenyel. Van ugyanis egy Théophile nevu baratom, akit meg otthonrol ismerek, leven, hogy az ELTE-n volt erasmusos diak. Felszabadult egy hely abban a lakasban, ahol lakik, kipuhatolta a tulajdonosnal, hogy hajlando lenne 5 honapra is kiadni akar a szobat , igy hat megkerdezett, hogy nem akarok-e bekoltozni – igy kerultem ide harmadiknak ket srac melle.

A lakas egy 3-szintes haz legfelso emeleten talalhato, az also ketton fog lakni majd a tulajdonos a felesegevel, itt pillanatnyilag meg felujitas zajlik. A haz eleg kozel van az ovaroshoz, ennek megfeleloen eleg messze van az egyetemtol, ugyhogy buszozasra vagyok kenyszeritve, ami annyira nem olcso mulatsag itt. Arrol nem is beszelve, hogy este sajnos meglehetosen rossz a buszkozlekedes. Egy ilyen kisvaros eseteben ugy latszik, meg annak is orulni kell, hogy van egyaltalan este busz... A haz kicsit oreg, de eleg jo allapotban van. Itt a legfelso szinten, van egy eleg tagas konyhank, egy nappalink, egy furdoszobank es termeszetesen mindenkinek megvan a maga szobaja. WC sajnos a lepcsohazban, a bejarattal szemben talalhato (ld. az idevonatkozo abrat). Az uj tulajdonosok vettek mindenkinek uj iroasztalt (allitolag hamarosan le is lesznek lakkozva), lesz hamarosan mindenkinek uj agya (egyelore osszehajthato potagyakaon alszunk). A konyha jolfelszerelt. A lakotarsak szimpatikusok, jol elleszunk itt 5 honapig. A masik lakotars, akirol meg nem esett szo, Alexis. Meg gimnazista,aki jovore erettsegizik. Olyan, mint egy nagy kamasz, es egyelore nem erdekli semmi.

Egyeb nagy valtozas a korabbiakhoz kepest nincs egyelore; a legtobb dolog maradt a regiben. Az uj lakaskorulmenyek meg inkabb alkalmasak vendegek fogadasara, ugyhogy barki, aki jonni akar, szivesen latott vendeg!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.